�ltal�nosan

�nmagukat a F�ldanya gyermekeinek tartj�k, �s el�g szoros kapcsolatuk is van a term�szettel, ezt nem lehet vitatni.
T�r�keny testalkat�nak t�n�, azonban ann�l sz�v�sabb teremtm�nyek. Az ember �tlagmagass�g�n�l valamivel kisebbre n�nek, de m�g �gy sem mondhat�ak t�l kicsinek; f�rge, kecses mozg�suknak h�la egyszer�en mozognak a term�szetben, k�nnyen �tslisszolnak keskeny helyeken is.
T�k�letesen felismerhet�ek hossz�, hegyes f�leikr�l. �szt�nb�l tudnak �si r�nak�veket olvasni, �ltal�ban j�l �rtenek a k�l�nb�z� tudom�nyokhoz is. Sz�let�s�kt�l fogva j�s�g vez�rli �ket, ritka az az elf, aki igaz�n s�t�t utakra t�ved, de gyakori k�z�tt�k, hogy szeretik a csintalankod�st �s a m�k�t, viszont hajlamosak a m�sik v�gletre, a t�lzott komolys�gra is.
B�lcsess�g�k miatt nagy tisztelet �vezi �ket az emberek k�r�ben, j�s�guk �s sz�ps�g�k szinte ig�z� hat�ssal van r�juk. Hossz� �let� faj, az �reged�s nehezen fog rajtuk, legt�bbj�k valamilyen betegs�gnek, s�r�l�snek vagy �toknak k�sz�nhet�en hal meg id� el�tt. J�l besz�lik a k�z�s nyelvet, viszont megvan a saj�t nyelv�k: dallamos szavak, magas hangok jellemzik, szinte olyan a besz�d�k, mintha egy var�zslatos dalt �nekeln�nek. K�t alfajuk van, a f�nyes �s a s�t�t elfek, azonban mivel a f�nyes elfek tov�bbi k�t alt�pusra v�ltak sz�t, n�lunk ez h�rom k�l�nb�z� alfajk�nt fog megjelenni.
�tlag �letkor: 800 �v

V�rosi elfek
Napjainkban leggyakrabban el�fordul� alfaj. Teljesen be�p�ltek a civiliz�ci�ba, v�rosokban, falvakban �lnek az emberek �s a t�bbi l�ny k�z�tt, sokan k�z�l�k ak�r eredeti hit�ket is elhagyt�k �s kezdik �tvenni az emberi hagyom�nyokat. Tud�suk, sz�ps�g�k miatt megbecs�lt fajnak sz�m�tanak, semmif�le negat�v megk�l�nb�ztet�s nem �ri �ket, a rossz nyelvek pletyk�i kikoptak az �vsz�zadok sor�n, pedig eredetileg sokan ellenezt�k az els� csal�dok leteleped�s�t a v�rosokban. Gyakori, hogy tudom�nyos munk�kat v�gezzenek a v�rosokban, szeretnek szorgoskodni �s a k�z�ss�g seg�ts�g�re lenni, �gy sokan k�z�l�k doktornak, tan�t�nak csapnak fel, �s az sem ritka, ha valaki nemesi rangot visel k�zt�k.
V�rosi elfek alapk�pess�ge: Gy�gy�t�s - K�pesek meggy�gy�tani egy k�zepes m�rt�k� s�r�l�st egy egyszer� �rint�ssel, s�lyosabb s�r�l�seknek egyszer�en csak felgyors�tj�k a gy�gyul�s�t. Ennek a k�pess�gnek a haszn�lata ut�n n�h�ny �r�n kereszt�l tapasztalhatj�k, hogy a gy�gy�tott testr�sz nekik f�j, sokszor pihentetni�k kell.

Erdei elfek
Valaha �k voltak Az Elfek - ma m�r megmaradt p�ld�nyaik j�val kevesebben vannak, mint v�rosi t�rsaik. A megmaradt erdei elfek viszont nagyon is komolyan veszik a hagyom�nyokat, f�kra �p�tett h�zaikban �lnek kisebb t�rzsekben, sokuk egyenesen ker�li is a v�rosi n�peket, tal�n f�lnek is t�l�k. Ruh�ikat, fegyvereiket maguk k�sz�tik, �s gyakorta haszn�lnak testfest�seket, test�kszereket. A messzef�ld�n h�res �j�szok �s t�rforgat�k k�z�l�k ker�lnek ki, nekik ez a v�r�kben van. Fogadtat�suk vegyes, egyesek egyenesen tisztelik �ket, m�sok szinte bennsz�l�ttk�nt, vademberk�nt b�nnak vel�k. Nem haszn�lnak vezet�knevet, keresztneveik eredet�t pedig gyakran term�szetb�l, n�v�nyekb�l, �sv�nykincsekb�l mer�tik.
Erdei elfek alapk�pess�ge: Druida - K�nnyebben meg�rtik, meg�rtetik magukat az �llatokkal vagy a kev�sb� intelligens l�nyekkel. Konkr�tan a nyelv�k�n nem besz�lnek, �s mondjuk egy s�rk�ny ugyan�gy r�jukt�mad, ha zargatj�k, de alapvet�en k�nnyebben alak�tanak ki j� viszonyt a l�nyekkel, illetve ehhez a k�pess�ghez tartozik az is, hogy egy nem t�l r�gen elpusztult n�v�nyt vissza tudnak hozni az �letbe.

S�t�t elfek
Nem tudni, mi az oka kialakul�suknak, de akad bel�l�k napjainkra j�n�h�ny. K�pess�geik sok esetben hasonl�ak, mint f�nyes t�rsaik�i, de az alapvet� term�szet�k aljasabb. Szeretnek alvil�gi �letet �lni, sokan pedig egyenesen Tempesta h�vei. Nem mindegyik�k velej�ig gonosz, de gyakrabban l�pnek s�t�t utakra, �s ha akad is k�z�tt�k kifejezetten kedves, neki is meg kell k�zdenie az�rt, hogy ne higgy�k ezt egyszer� j�t�knak. Gyakori n�luk a term�szetellenes b�rsz�n, szemsz�n, hajsz�n is, innen k�nnyen felismerhet�ek, de nem teljesen t�rv�nyszer�, n�ha csak egy alapvet�en s�t�tebb kisug�rz�s k�l�nb�zteti meg �ket a f�nyes elfekt�l.
S�t�t elfek alapk�pess�ge: Hal�lcs�k - Annyira nem drasztikus, mint azt a neve mutatja, viszont k�nnyen elcs�b�thatnak b�rkit �s cs�kjukkal n�h�ny �r�ra k�m�s �llapotba tudnak juttatni valakit, amib�l semmilyen m�don nem �breszthet�k fel kor�bban. Ez a k�pess�g naponta csak egyszer haszn�lhat�, �s term�szetesen ir�ny�hat�.

�zenet - A k�zel�kben l�v� �sszes elfnek tudnak gondolatban �zenni, kb. 5 m�teres k�rzetben.

Totem - El� tudnak var�zsolni egy teny�rnyi m�ret� egyszer� szobrot, aminek egy egyszer� k�pess�get tudnak adni, pl. hogy vil�g�tson vagy hangot adjon ki, �gy riaszt�sra teljesen alkalmas.

Nyelvtud�s - Az elfek alapvet�en is fog�konyabbak a nyelvtanul�sra �s a r�n�k olvas�s�ra, viszont ezzel a k�pess�ggel az �sszes draconiai l�ny (�s nem �llat!) saj�t nyelv�t t�k�letesen �rtik �s besz�lik, illetve a szomsz�dps orsz�gok k�z�s nyelveit is.

Sz�rnyak - Kicsi, h�rty�s sz�rnyak n�veszt�se, amivel az illet� tud rep�lni is term�szetesen.

M�retv�ltoztat�s - Alap magass�guk m�rt�k�t�l lefel� b�rmekkor�t felvehetnek, eg�szen egy rovar m�ret�ig.

Harm�nia - A k�pess�g kb. 5 m�teres k�rzetben teljes nyugalmat teremt: aki f�l, megnyugszik, aki szomor�, boldog lesz, a harcol�k le�llnak.

K�osz* - A harm�nia k�pess�g ellent�te, kb. 5 m�teres k�rzetben nyugtalans�g, f�lelem, szomor�s�g lesz �rr� mindenkin, veszekedni kezdenek, egym�snak ugranak.

T�boly* - Valaki fej�be nyugtalan�t�, paranoi�s gondolatokat �ltethetnek, hossz�t�von ezzel eg�szen az �r�letbe kergetve az illet�t.

Vihar* - Ter�leti jelleggel borzaszt� vihart k�pesek l�trehozni kisebb hurrik�nokkal, mennyd�rg�ssel, vill�ml�ssal, sz�llel, es�vel, h�val, ak�r j�ges�vel.

*Csak s�t�t elf �ltal megszerezhet�.