�ltal�nosan

Ahogy nev�k is mutatja, m�gi�t mesteri szinten �z� emberi teremtm�nyek. Sokan m�r gyerekkorukt�l kezdve tudnak az erej�kr�l csal�djuk l�v�n, m�sok csak k�s�bb j�nnek r�, �ltal�ban egy v�letlen folyt�n - ugyanis lehets�ges, hogy egy emberi csal�dnak m�gikus k�pess�gekkel sz�let� gyermeke legyen.
A m�gia sokfel� �gazik, sokf�le k�pess�g birtok�ban lehetnek, ezt �ltal�ban igyekeznek kin�l jobban kiismerni, t�k�letes�teni, amennyire csak lehet, sok var�zsige pedig k�s�bb is elsaj�t�that�, de t�nylegesen hib�tlanra csiszolni m�gsem lehet mindent. Egy-egy �gazatr�l �gy v�lik, sz�ntiszta fekete m�gia, viszont ez nem �gy van, a m�gia maga nem lehet j� vagy rossz, a haszn�l�j�t�l f�gg, milyenn� teszi, hiszen rajta m�lik, mi a c�lja vele.
Fog�konyak a b�jitalk�sz�t�sre is, b�r ez nem felt�tlen var�zsl�mesters�g, kis gyakorl�ssal b�rki el tudja saj�t�tani. Tapasztaltabbak gyakran fogadnak maguk mell� tan�tv�nyokat, �s sokszor var�zsl�k�r�kben dolgoznak egy�tt, ha sz�ks�geltetik. �ltal�ban b�lcsek, intelligensek, kiss� csodabogarak is lehetnek, �s nem ritka az sem, hogy f�urak seg�t�i, tan�csad�i v�lnak bel�l�k.
Var�zsp�lc�k, var�zsbotok haszn�lat�val �ltal�ban koncentr�lni tudnak egy-egy er�t, viszont ezek a t�rgyak egy nem m�giahaszn�l� kezei k�zt nem m�k�dnek, �gy mag�nak a t�rgynak nincs var�zsereje. Egy m�gus ereje v�ges, teh�t ha t�l sok �s t�l er�s var�zslatot haszn�l, olyannyira kimer�ti mag�t, hogy j�n�h�ny �r�ig nem lesz k�pes m�g egy egyszer� var�zslatra sem, fizikailag is sokkal f�radtabb lesz, tapasztalatlanabbak ak�r saj�t veszt�ket is okozhatj�k.
N�i m�gusokat ink�bb boszork�ny n�ven szok�s illetni.
�tlag �letkor: 250 �v

M�gusok alapk�pess�ge: �ltal�nos m�gia - A var�zsl�s tudom�nya, olyan alapvet� csod�k, amikre minden m�gus k�pes, kezd�k tan�t�sa is ezek t�k�letes�t�s�vel kezd�dik. Ide tartozik: levit�ci�, telekin�zis, transzmut�ci�-transzform�ci�, k�l�nf�le b�b�jok, ig�z�sek, ront�sok, �tkok - minden, ami nem tartozik a speci�lis �gazatokba. Term�szetesen ezek k�z�tt is vannak gyeng�bb �s er�sebb var�zsig�k is, �gy a karakter tud�s�nak f�ny�ben k�retik felm�rni, nem t�l er�s-e hozz� k�pest, teh�t maradjunk �sszer� hat�rokon bel�l, egy m�gus sem k�pes mindenre.

V�zm�gia - A v�z elem ir�ny�t�sa, ezzel kapcsolatos var�zslatok (pl. �rv�ny l�trehoz�sa).

T�zm�gia - A t�z elem ir�ny�t�sa, ezzel kapcsolatos var�zslatok (pl. t�zgoly�).

L�gm�gia - A leveg� elem ir�ny�t�sa, ezzel kapcsolatos var�zslatok (pl. forg�sz�l).

F�ldm�gia - A f�ld elem ir�ny�t�sa, ezzel kapcsolatos var�zslatok (pl. fut�homok id�z�se).

V�rm�gia - Feketem�gusok kedvelt �gazata, k�pes kis m�rt�kben ir�ny�tani valakit a v�r�n kereszt�l, v�rt�cs�b�l meg�llap�thatja, kit�l sz�rmazik (ha m�g a k�zelben van), tapasztaltabbak ak�r teljesen ir�ny�thatnak is egy embert vele, s�t ide tartozik a nekromancia is.

�rny�km�gia - �rnyakkal kapcsolatos var�zslatok haszn�lata, egyszer� �rnyj�t�k-var�zslatt�l kezdve eg�szen a komolyakig, ak�r t�mad� erej�k is lehet.

R�nam�gia - Speci�lis m�gia�g, amelynek seg�ts�g�vel k�l�nb�z� t�rgyakat lehet felruh�zni var�zslatos k�pess�gekkel, ha a m�gus belev�si az ezzel kapcsolatos r�n�t, ezesetben mag�nak a t�rgynak lesz ereje, �s nem annak, aki haszn�lja (pl. mindig c�lt tal�l� ny�lvessz�).

Tiszt�nl�t�s - A j�v�bel�t�s k�pess�ge v�letlenszer� l�tom�sok form�j�ban.

K�l�nb�z� term�szeti m�gia�gazatok kombin�l�s�val �jabb var�zslatok hozhat�k l�tre!

T�z + v�z = g�z
T�z + leveg� = robban� g�z
T�z + f�ld = l�va
V�z + leveg� = j�g
V�z + f�ld = n�v�nyek
F�ld + leveg� = gravit�ci�