�ltal�nosan

V�zk�zelben �l� faj, mivel elengedhetetlen a l�tez�s�kh�z - gyakori, hogy eg�sz �let�ket a v�zfelsz�n alatt t�ltik an�lk�l, hogy felj�nn�nek a civiliz�ci�ba, de ez egyre ritk�bban fordul el�, nagyon kevesen v�lasztj�k a teljesen elszigetelt �letm�dot.
Test�k der�kt�l lefel� f�nyes pikkelyekkel d�sz�tett uszonyban v�gz�dik, aminek a sz�ne gyakorlatilag b�rmilyen lehet. Term�szetesen amint el�j�nnek a v�zb�l, uszonyaikat k�pesek �talak�tani emberi l�bakk�, ez�ltal j�rni a sz�razf�ld�n is. Ebben az alakban egy napn�l tov�bb nem tudnak maradni an�lk�l, hogy ne vesz�lyeztetn�k saj�t eg�szs�g�ket, musz�j b�rmif�le v�zhez jutniuk, hogy ne sz�radjanak ki.
Sokszor pimaszak, j�t�kosak, de tudnak �m nagyon komolyak is lenni. Mivel legink�bb v�zk�zeli v�ros az otthonuk, rengeteget tudnak mes�lni az errefel� t�rt�ntekr�l. Alapterm�szet�k viszont el�g g�g�s, �gy nem mindig �llnak sz�ba minden j�tt-menttel.
K�t alfajuk van term�szetes �l�hely�k szerint: �desv�zi �s tengeri sell�k, ut�bbiakat szir�nnek is nevezik. �desv�zi sell�k szinte b�rhol el�fordulhatnak, kicsinyke tavak k�rny�k�n is, szir�nek viszont ink�bb a partmenti vid�keken, �s ugyan az �letbenmarad�shoz teljesen megfelel nekik az �desv�z is, ritk�n v�ndorolnak el a birodalom belseje fel�. B�r gyakrabban sz�letnek n�k, fordul el� k�zt�k f�rfi is.
�tlag �letkor: 400 �v

�desv�zi sell�k
A sell�k bar�ts�gosabb alfaja - ugyan �k sem mindig �llnak sz�ba idegenekkel, de ha megteszik, akkor nem felt�tlen a rosszon j�r az esz�k. Pikkelyeik �ltal�ban eg�szen sz�npomp�sak, gyakran �ld�g�lnek tavak, foly�k szikl�in, hogy megmutass�k sz�ps�g�ket. Nem valami harcias n�ps�g, ink�bb nagy j�t�kosok h�r�ben �llnak.
�desv�zi sell�k alapk�pess�ge: Befoly�s - K�pesek valakit befoly�solni a d�nt�s�ben, minim�lisan abban, hogy mit tegyen akarat�n k�v�l.

Tengeri sell�k
M�sk�ppen szir�neknek is nevezik �ket, �ltal�ban nem t�l bar�ts�gosak, gyakran �rtanak m�soknak. A tengerek m�ly�n l�v� palot�kban �lnek kisebb-nagyobb csal�djaikban, amit nem f�lnek v�delmezni, ha arra ker�l sor. Pikkelyeik nem annyira sz�nesek, mint �desv�zi t�rsaiknak, viszont �gy is nagyon vonz�ak, emiatt k�l�n�sen bek�pzeltek szoktak lenni. Egyre kevesebb �l bel�l�k, mivel gyakran vad�sznak r�juk, �s nem is nagyon szeretik elhagyni �l�hely�ket.
Tengeri sell�k alapk�pess�ge: A szir�n �neke - Ha egyszer dalolni kezdenek, akkor biztos, hogy ott k� k�v�n nem marad, ugyanis �nekhangjuk gy�ny�r�, elvar�zsolja azt, aki meghallja. Ha a szir�n sok�ig �nekel, �r�letbe kergeti a hallgat�j�t, aki ezut�n szinte a hal�l�ba rohan.

Seg�ts�g - Bar�ts�gos v�zi �llatokat, l�nyeket h�vhat k�zel mag�hoz, hogy seg�tsenek, ha a k�zel�ben van. Ezut�n az �llat elmegy.

Famili�ris - K�nnyen mell�szeg�dik egy v�zi l�ny �lland� t�rsnak, akivel k�nnyen meg�rtik egym�st, szinte besz�lgetni tudnak, viszont term�szetes �l�hely�t nem hagyhatja el, ha olyan �llatr�l van sz�. Teh�t mondjuk egy delfint nem vihet mag�val, de egy vidr�t igen.

Bubor�k - K�pes mag�val vinni valakit a v�z al� �gy, hogy l�thatatlan bubor�kot id�z k�r�, ezzel a vele tart� illet� is l�legezhet a v�z alatt.

Id�z�s - Ritka, de el�fordul, hogy egy sell� m�g ak�r a legnagyobb sivatag k�zep�n is k�pes mag�nak vizet id�zni, �gy elker�lve a kisz�rad�s�t. Ez poh�rnyi m�rett�l egy tekn�ig terjedhet.

Vihar - K�pes a vizet felkorb�csolni, hogy abb�l hatalmas hull�mver�s keletkezzen, de es�t is var�zsolhat egy kisebb ter�letre.

Sz�tv�laszt�s - Ki tudja vonni a folyad�kokb�l a k�l�nf�le anyagokat, �gy pl. szennyezett vizet ihat�v� v�ltoztathat, de ak�r gyeng�bb m�rget is semleges�thet.

V�zj�r� - Ez�ltal nem s�llyed el a v�zben, hanem �gy tud j�rni rajta, mint a talajon.

Kraken h�v�sa* - A kraken hallgat r� �s azt a haj�t t�madja meg, amelyiket a sell� szeretn�.

Cunami* - A v�z olyan m�rt�k� felkorb�csol�sa, hogy abb�l cunami legyen, hurrik�n a tenger f�l�tt, puszt�t� erej� vihar, ami pillanatok alatt t�rhet sz�t haj�kat.

*Csak tengeri sell� �ltal megszerezhet�.