Faun

Az erdben l bartsgos np, akiknek lteleme a vidmsg, kultrjuk szerves rsze a zene s a tnc, jl jtszanak spokon s klnbz ts, hros vagy csrg hangszereken, mr gyerekkorban elkezdik a tanulst, hogyan szlaltathatjk meg a vg vagy pp mlabs gynyr dallamokat.
Hajlamosak a hisgra, lvezik az letet s szinte mindent maguknak ksztenek el.
Fejkn szarv tallhat, ami a kecskhez hasonlt, ritkbb esetben szarvasagancshoz. Egy faun legnagyobb kessge a szarvai, ltalban ha elvesztik ket, azt nagy szgyen ksri. Lbaik patban vgzdnek, ezen kvl egsz emberiek, de nem tudnak felvenni teljesen emberi formt.
letmdjuk miatt szoros kapcsolatuk van a termszettel, szinte mindegyikk a Fldanya hve, s az erdei elfekhez hasonlan a termszetben lnek egy kicsiny falucskban a vros kzelben. Gyakran trnek be Aryllisbe, kereskeds s egyebek cljbl is akr, illetve gyakran vesznek rszt a helyi nnepsgeken nemcsak vendgknt, hanem sokszor a zent is k szolgltatjk. Szintn az erdei elfekhez hasonlan nem hasznlnak vezetkneveket.
tlag letkor: 500 v
Faunok alapkpessge: A zene ereje - Ha egy faun jtszani kezd a hangszern s azt szeretn, hogy ennek klnsebb hatsa legyen, meg is teheti azt: amg szl a dallam, addig rknyszertheti valakire az akaratt, de mg akr a kls dolgok valsznsgbe is beleszlhat. Csakis a sajt hangszervel mkdik, klcsnadottal vagy lopottal nem lesz meg a kvnt hats.
lds - Nhny rig tart szerencseradat ksri azt, aki megkapja a faun ldst.
Sarjaszts - Ahova ledobbantja patit, ott egy j nvny n ki. Halott fldn is mkdik, ekkor a fldterlet jra termkeny lesz, ahol a lny krbejrja.
Pszichometria - Meg tudja mondani egy trgy, ereklye trtnett, ha hozzr - ki ksztette, ki volt az eredeti tulajdonosa, ki a mostani, van-e mgikus ereje stb.
Hangutnzs - Kpes nemcsak valaki ms hangjn beszlni, de llati hangokat is utnozni.
Hangrobbans - Kiltsval egy robbanst idz el kb. 5 mter sugar krben, amikor szinte minden trgyat, szemlyt ellk magtl a hang ereje.
Ragyogs - Szentjnosbogr fnyhez hasonl kis gmbket tud felkldeni, ami arra szll, amerre szeretn, gy lehet belle mondjuk jelzfny.
Kamleon - Bele tud olvadni a krnyezetbe azzal, hogy ahhoz hasonl sznt, mintzatot vesz fel, ahol ppen tartzkodik.
|