Mint n�lunk, a j�t�k vil�g�ban is bet�lt bizonyos szerepet az oktat�s - hab�r nem annyira �sszeszedett, mint n�lunk, �s nem is k�telez�.

Az �r�s, olvas�s, sz�mol�s alapjaira n�pi tan�t�k tan�tj�k meg a gyermekeket, m�r ha egy�ltal�n akad ilyen. Ugyanis ez nem t�rv�nyszer�. Az als� r�teg csal�djaiban ritkas�gsz�mba megy, ha valaki egy�ltal�n tud olvasni, ahogyan a polg�rs�gban sem t�l elterjedt, viszont ott m�r j�val gyakoribb. Vel�k �ltal�ban egy csal�dtag vagy j� ismer�s foglalkozik gyerekkorban, hogy ezeket elsaj�t�ts�k.
A nemesek gyermekeivel viszont val�di oktat�k foglalkoznak, ha erre ig�ny van - m�rpedig szokott lenni r�. Emiatt az igaz�n p�nzesek mag�ntan�rokat fogadnak fel, hogy csemet�ik a legjobbat kapj�k, de arra is lehet�s�g van, hogy kisebb, 5-6 f�s "oszt�lyokban" tanuljanak csoportosan.
Iskola�p�let �ltal�ban nincsen, el�bbi esetben az adott csal�dhoz megy a tan�t� h�zhoz, ut�bbi esetben pedig a tan�t� h�za szolg�l iskol�ul csoportjainak. Fi�k �ltal�ban 6 �vig tanulnak, ezut�n vizsg�t tesznek az �ltal�nos m�velts�g t�rgyaib�l. Ezek az �r�s, olvas�s, sz�mol�s, t�rt�nelem �s �nekl�s. L�nyokat praktikus okokb�l 2-3 �vig j�ratnak, �gy vizsg�kat nem szoktak tenni, de term�szetesen van lehet�s�g sz�mukra is az alapfok� iskola elv�gz�s�re.

Egyetemre 14 �ves kort�l lehet beker�lni, innent�l viszont kort�l f�ggetlen�l b�rki, b�rmikor jelentkezhet, ha be tudja mutatni az oklevel�t a n�piskol�b�l, illetve tudnak hozz� csatolni aj�nl�levelet a tan�t�jukt�l.
�ltal�ban ez p�nzbe ker�l (�vente 80 aranytall�r tand�j, �s nem sz�moltunk m�g az egyenruh�val �s az eszk�z�k megv�tel�vel), viszont a k�l�n�s tehets�geket t�mogatja az �llam, ha nem tudja megfizetni. Ennek felt�tele a sz�njeles tanulm�nyi �tlag, illetve a tan�t�i aj�nl�st k�l�n�sen k�rik ezesetben, �s az egyetemen is kiv�l�an kell teljes�teni a k�s�bbiekben, k�l�nben az �szt�nd�j megvonhat�.
T�z tudom�ny�g akad, amelyet kitanulhatnak a di�kok, ezekkel kapcsolatban k�l�n int�zm�nyek m�k�dnek. Minim�lis szinten az adott int�zm�nyen bel�l tal�lhat� minden tudom�ny�gba belek�stolnak, viszont ezt csek�ly �rasz�mban �ltal�nos m�don k�t �vig teszik, mindenki a saj�t tudom�ny�g�val kapcsolatban kapja a val�di, teljesk�r� oktat�st. Maga az egyetem 5 �vig tart. A k�l�nb�z� szak�gakhoz m�s-m�s tant�rgyak tartoznak, viszont minden egyetemen van 2-2 tant�rgy, ami annak az int�zm�nynek minden szak�n egyform�n k�telez�.

Az int�zm�nyek �s az �ltaluk tan�tott tudom�nyok:

B�lcseleti Akad�mia - Az �szaki-hegys�g l�b�n�l tal�lhat�.

• Grammatika - nyelvtan
• Retorika - sz�noklattan
• Dialektika - vitam�v�szet
• Muzsika - zenem�v�szet
• Teol�gia - vall�studom�ny

A felsoroltakon k�v�l k�telez� tant�rgy minden szakon a filoz�fia �s a vil�g t�rt�nelme.

Tudom�nyakad�mia - Draconia nyugati hat�r�t�l nem messze m�k�dik.

• Asztron�mia - csillag�szat
• Aritmetika - sz�mtan
• Geometria - m�rtan

A felsoroltakon k�v�l k�telez� tant�rgy minden szakon az �ltal�nos term�szettudom�ny (�sszevont fizika-k�mia-biol�gia-geol�gia) �s a geogr�fia.

M�gustanoda - �szak-keleti ir�nyban, a tenger partj�t�l nem messze fekszik.

• M�gia - var�zstudom�ny
• Alk�mia - �talak�t�sm�v�szet

A felsoroltakon k�v�l k�telez� tant�rgy minden szakon az elemek tudom�nya �s a term�szetismeret (�ltal�nos term�szettudom�nyhoz hasonl�, viszont mindezt �sszef�gg�bben vizsg�l� t�rgy).

Term�szetesen nem j�rt minden nagy m�gus a Tanod�ba - eset�kben ink�bb tov�bbk�pz�st jelent, ha elv�gzik az iskol�t, �ltal�ban �k mester�kt�l saj�t�tj�k el a tud�s alapjait �s tapasztalatb�l, illetve k�nyvt�rakb�l szerzik a tov�bbiakat.
Az alk�mia szakot nem csak m�gusok vehetik ig�nybe - b�rmilyen faj� l�ny beadhatja a jelentkez�st, ezesetben �ket k�l�n csoportba sorolj�k t�l�k, �k is ugyan�gy elsaj�t�thatj�k az �talak�t�s �s a b�jitalok tudom�ny�t, ez�ltal kiv�l� gy�gy�t�k �s alkimist�k ker�lhetnek ki soraikb�l.