Hierarchia
Uralkodó - A társadalmi rétegek tetején egyértelműen a király/királynő áll. Feladata az ország megfelelő kormányozása, törvényhozás, mindenféle kül- és belpolitikai ügy intézése közvetett vagy közvetlen módon. Általában király ül a trónon, azonban ritkán, de előfordult már, hogy női kézben volt Draconia irányítása.
Az ország jelenlegi királya II. Syronis (Traever-házi Nagy Syronis, második ezen a néven, a Sárkányölő, a Lovagkirály, a Birodalom megmentője).
A király feleségét (aki nem uralkodik saját jogán a királynővel ellentétben), királynénak nevezik, gyermekeik a hercegek és a hercegnők, közülük a trónörökös a koronaherceg. Megszólításuk lehet Őfelsége, Felség, vagy közelebbi viszonyban állók számára Lord/Lady.
Nádor - A király helyettese, távollétében ő felel az ország összes ügyéért, nagyon minimális dolog az, amibe ekkor nem szólhat bele. Kiemelt helye van a Tanácsban. Katonai és nemesi feladatokat egyaránt ellát.
Királyi Tanács - Tagjai közé tartozik nemcsak a nádor, hanem egyéb főurak is, akik területüket, vármegyéjüket képviselik. A Tanács általában 12 főből áll, és háromévente szavazzák újra a tagjait. (Nemesi rangok kifejtését lásd alább, és fontos megjegyzés: attól, mert valaki birtokolja ezeknek a rangoknak valamelyikét, nem jogosítja fel arra, hogy a Tanács tagja lehessen!)
Főnemesek - Általánosan a 3 vagy annál több jobbágytelekkel rendelkező nemesek tartoznak ide, arisztokratáknak is nevezik őket, címeik öröklődhetnek. Főnemesi címeket azonban a király is adományozhat földterülettől függetlenül, ekkor ezek ugyanúgy továbböröklődhetnek.
Ilyen címek - sorrendben - az őrgróf (nemesi-katonai cím, katonai feladatuk közé tartozik az országhatár védelme), a gróf (nemesi-katonai cím, főleg belpolitikai ügyekkel foglalkoznak), a vikomt (grófi családok nem rangidős tagjai viselik) és a báró (gróftól kisebb rangú nemesi-katonai cím). Megszólításuk címtől függetlenül Lord és Lady.
Lovagság - Nehézpáncélos lovas katonák, általában a főnemesek közül kerülnek ki, de nem ritka, hogy egy köznemes is a lovagok közt kössön ki, ezáltalán a felső rétegbe emelődik. Akit gyerekkora óta biztosan lovagi életre szánnak, az már egészen fiatalon apródként, fegyverhordozóként kezdi egy felesküdött lovag oldalán, ahol beletanul ebbe az életbe, a megfelelő kor elérése után pedig őt magát is lovaggá ütik.
A lovagi cím szintén adományozható király által is gyakorlatilag bárkinek, így elég nagy hőstett fejében lovaggá üthetnek mást is, aki nem tartozik a nemesekhez, ebben az esetben a kiképzés kimarad és inkább dicsőségnek számít, semmint kötelesség teljesítésének. Megszólításuk Sir, és nagyon-nagyon kevés női lovag van (esetükben inkább tiszteletbeli címről beszélünk, de előfordulhatnak kemény harcosnők is), az övéké Dame.
Köznemesek - Egy vagy két jobbágytelekkel rendelkező nemesek, konkrét címük általában nincsen. Többnyire földesúri feladatokat látnak el. Sokan közülök megkövetelik a Lord/Lady megszólítást.
Hadsereg - A hadsereg egyszerűbb rétege annyiban különbözik a lovagoktól, hogy toborzás útján szinte bármilyen rétegből be lehet kerülni (feltétel, hogy az illető szabad legyen). Közöttük megkülönböztethetünk gyalogos és lovas katonákat is. Kötelességük engedelmeskedni a felső rétegből kikerülő vezetőiknek és a lovagoknak egyaránt. Általában nem kötelező a hadba vonulás, csak bizonyos háborús időszakokban lehet erre példa.
Egyházi nemesek - A papság. Esetünkben efféle címet csak Shafron és Carida hívei viselhetnek, ugyanis híveik szerint a Földanya nem tesz különbséget társadalmi rétegek között, Tempesta hite pedig nem hivatalos.
Egytelkes nemes - Van saját telkük, de nincsen rajta dolgozó jobbágyuk.
Bocskoros nemesek - Csak nemesítő oklevéllel rendelkeznek, saját jobbágytelkük nincs. A papírjukon kívül szinte semmi nem különbözteti meg őket a polgári rétegtől, általában ők is valamilyen kétkezi munkát végeznek.
Polgárság - A nagy többség. Szabadok, de dolgozniuk kell, ők az átlag, akik nem dúskálnak a vagyonban, de nem is kell szűkülködniük. Általában munkások, mesteremberek, illetve ők már jobban élnek, de ide tartoznak a céhek vezetői is. Adózniuk kellett a királynak.
Udvarnokok - Általában a királyi palotában, vagy a főnemesek házaiban dolgozókat nevezik így. Szabad szegények, ide tartozhatnak a pohárnokok, szakácsok, udvarhölgyek stb.
Jobbágyság - Főnemesek, köznemesek birtokain dolgozó félszabad szolgák, akik egyaránt adóztak a királynak és a földesuruknak is. Általában földműveléssel kapcsolatos munkákat végeztek, afféle parasztok.
Rabszolgák - Egyre inkább kikopófélben lévő réteg, nem szabad szolgák, akiknek gyakorlatilag semmije sincs. Általában ellenséges királyságokból hozzák őket, leginkább a királyi udvarban és főnemeseknél végzik a mocskos munkákat, nincsenek jogaik. Uruk azonban felszabadíthatja őket.
|